|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 43 találat | lapozás: 1-30 | 31-43 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Illyés Kinga 1996. október 18.Illyés Kinga előadóművésznek, a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia tanárának művészeti munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztját adományozta Göncz Árpád köztársasági elnök. A kitüntetést Bukarestben, a Magyar Kulturális Központban adta át Szűcs Ferenc nagykövet. Az ünnepségen Kacsír Mária színikritikus, a bukaresti A Hét szerkesztője méltatta Illyés Kinga művészi pályáját, előadóestjeit, amelyekkel bejárta Erdélyt, Magyarországot, eljutott az Egyesült Államok és Ausztrália magyarságához. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./1998. július 4.Hatvanéves lenne Szilágyi Domokos, akire jún. 26-27-én kétnapos ünnepséggel emlékeztek az EMKE, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ és a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség jóvoltából, mert annak vezetője, George Vulturescu, maga is költő. Szatmárnémetiben, a katolikus pasztorációs központban irodalmi tanácskozással kezdődött az emlékezés /Szilágyi Domokos Napok/. Az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád megnyitója után a Bécsből jött Szépfalusi István, az ottani Bornemissza Péter Társaság titkára vezette a tanácskozást. Előadást tartott többek között Kádár Ferenc nagykárolyi költő, Kereskényi Sándor, Csirák Csaba, a Szent-györgy Albert Társaság társelnöke, majd Illyés Kinga műsora következett, este megkoszorúzták Szilágyi Domokosnak a megyei kórház előtti parkban álló szobrát. Másnap Nagysomkúton, a költő szülőházában megnyitották a Szilágyi Domokos emlékszobát. Az emlékszoba további emlékeket vár mindenkitől. /Sike Lajos: Irodalomtörténeti pillanat Nagysomkúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 27./1998. szeptember 22.Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./2000. április 12.A Temesvári Csiky Gergely Színház adott otthont a Bánsági Magyar Napok ápr. 10-i rendezvényének. Illyés Kinga marosvásárhelyi színművésznő Az élet kenyere című játékkal Árpád-házi Szent Erzsébet sorsát idézte fel. /V. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./2000. június 14.Illyés Kinga /Marosvásárhely/ előadóművész és színészpedagógus Az élet kenyere című egyszemélyes műsorával lépett fel Zilahon. Pódiumjátéka Árpád-házi Szent Erzsébet élettörténetéről szól. Illyés Kinga a műsort gazdag forrásanyagra támaszkodva állította össze, felhasználva az Érdy-kódexet is. Példaértékű élet volt, a magyar királylány leszállt a trónról, hogy szegényeket, betegeket, támogasson. Illyés Kinga szerint ez a példa kalkuttai Teréz anya tevékenységéhez hasonló, ellenben az Árpád-házi királylány gazdagságot, hatalmat, családot hagyott ott azért, hogy teljesítse elhivatását. /Fejér László: Történelmi példa pünkösdi ajándékba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Illyés Kinga Az élet kenyere című műsorával a marosvásárhelyi bemutató óta több meghívásnak tett már eleget itthon és külföldön. Nemrégiben Hollandiában járt, Brüsszelben a Magyar Házban lépett fel, Liége-ben a Szent Erzsébet Kör vendége volt, Kölnben a Mindszentyről elnevezett Magyar Házban játszott. Emlékezetes volt a burgkasteli fellépése, a 40 éve megszakítás nélkül működő Magyar Gimnáziumban, amely egyetlen ilyen jellegű, azaz anyanyelvű iskola a vidéken. Berlinben a Magyar Ház fogadta Illyés Kingát. Ősszel várják Párizsban és Londonban. /S. Muzsnay Magda: Az élet kenyere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./2001. január 20.Jan. 19-én 50. alkalommal mutatta be pódiumjátékát Illyés Kinga. Az élet kenyere című előadás ezúttal Kecskeméten aratott osztatlan sikert. A magyar királylány, Árpád-házi Szent Erzsébet életáldozatát feldolgozó művet a művésznő a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület és a Kecskeméti Konzervatív Polgári Kör meghívására vitte a kecskeméti közönség elé. A meghívó két kecskeméti egyesület a kiadója annak a közeljövőben megjelenő dupla CD-lemeznek is, amelyen Illyés Kinga a 20. századi erdélyi költészet - általa válogatott - gyöngyszemeit mutatja be. A Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában készült, közel két és fél órányi hangfelvételen Áprily Lajos, Wass Albert, Dsida Jenő, Szőcs Géza, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Majtényi Erik, Hervay Gizella, Markó Béla, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár versei lesznek hallgathatók. /Tóth Tamás, Kecskemét: Kecskeméten jubilált Az élet kenyere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./2001. március 27.Útravaló címmel adta ki két kecskeméti civil egyesület - a Kecskeméti Konzervatív Polgári Kör és a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület - Illyés Kinga Széchenyi- díjas előadóművésznő első CD-lemezét. A művésznő a XX. századi erdélyi költészet gyöngyszemeiből válogatott egy rendkívüli összeállítást. A gondosan szerkesztett anyagot Csoóri Sándor köszöntőjével és Görömbei András elemző tanulmányával gazdagított szövegkönyv egészíti ki. Az exkluzív lemezbemutatóra Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében kerül sor ápr. 6-án, a kecskeméti református Újkollégium dísztermében. /Útravaló. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./2001. április 6.Ápr. 6-án Kecskeméten CD-lemezbemutató lesz, melynek meghívottja Mádl Ferenc köztársasági elnöke. Illyés Kinga Széchenyi-díjas előadóművésznő a XX. századi erdélyi költészet gyöngyszemeiből szaval az Útravaló című lemezen. A költők között van Áprily Lajos, Wass Albert, Dsida Jenő, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár, Kovács András Ferenc. /CD-bemutató Kecskeméten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./2001. december 6.Dec. 11-én Szatmárnémetiben, dec. 13-án Nagykárolyban, majd Erdődön mutatják be Illyés Kinga Széchenyi-díjas művész pódiumjátékát. Az élet kenyerének szövegét Illyés Kinga alkalmazta pódiumra, a darabot Barabás Olga rendezte, a verseket és szövegeket Killár Katalin írta, a zenét pedig Hencz József szerezte. Az előadás Árpád-házi Szent Erzsébet életének egy részét mutatja be. Illyés Kinga jótékonysági célból tartja az előadásokat, ezzel a házibetegek gondozását kívánja támogatni. /Az élet kenyere - Pódiumjáték Szent Erzsébetről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./2002. június 25.A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi püspöki palotájában június 22-én adták át először Magyarország határain túl a Magyar Örökség díjakat. Az ünnepi ceremónia díszvendége Mádl Dalma, a magyar köztársasági elnök felesége egyben a Vársáncban szervezett Családi Nap fővédnöke is volt. A bizottság évente 4 alkalommal ítéli oda a díjakat — 7-7 teljesítményért, amelyek társadalmi, tudományos, kulturális szempontból fontosak. Az idei második díjazáson magyar örökségnek találtatott Ady géniusza mellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület és alapítója, gróf Mikó Imre, a Nagybányai Művésztelep az egyetemes magyar képzőművészetért végzett munkájáért, Illyés Kinga színművész az erdélyi kultúra megjelenítéséért, Beke György író munkássága a szórványsors megrajzolásában, Domokos Pál Péter a moldvai csángókért végzett munkájáért, valamint Andrásfalvy Bertalan néprajztudósi és közéleti tevékenységéért. Oklevelet vett át dr. Indig Ottó, a nagyváradi Ady Társaság elnöke, dr. Egyed Ákos professzor, az EME elnöke, Domokos Pál Péter leánya, Illyés Kinga, Beke György és Andrásfalvy Bertalan. A Családi napra az anyaországból is érkeztek vendégek a nagyváradi Pro Familia Alapítvány és a Magyarországért Alapítvány közös rendezvényére. /(Balla Tünde): Először a határon túl — Partiumban. Átadták a Magyar Örökség díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2002. augusztus 27.Aug. 13. és 20. között Nagybánya lakossága ismét a város védőszentjét, Szent Istvánt ünnepelte. Az egyhetes rendezvény Kristófi János nagyváradi orgonaművész koncertjével kezdődött. Marx József (1914-1992) marosvásárhelyi fotóművész erdélyi műemléképületeket ábrázoló fotóiból nyílt kiállítás. Sasi Nagy Béla érem-gyűjteménye szeptember elejéig látogatható. Volt még énekverseny, egyházi könyvújdonság bemutatója, Illyés Kinga is jelen volt Az élet kenyere című, Árpád-házi Szent Erzsébet életéről szóló pódiumműsorával. /(szika): Nagybánya. Szent István-napok, harmadszor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 27./2002. december 16.A Bolyai-évet és a jubileumi rendezvénysorozatot bensőséges ünneppel zárták Marosvásárhelyen a nagy matematikus nevét viselő líceumban is. A Református Kollégium - Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Köre dec. 14-én azoknak köszönte meg a munkáját, akik hozzájárultak a Bolyaiak, az iskola szellemének a fenntartásához. Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke felsorolta mindazok nevét, akik elsősorban lehetővé tették azt, hogy az idén olyan gazdag eseménysorozattal emlékezzenek a két Bolyaira. Megemlítette az emlékszoba-avatást Bólyán, a képzőművészeti tábort, az öregdiák-világtalálkozót, s nem utolsósorban a magyar és román akadémiák közös emlékülését, amelyet megtisztelt jelenlétével Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök is. Illyés Kinga és Kozsik József színművészek versösszeállítása , valamint Molnár Tünde orgonaművész, illetve a Csíki Ágnes vezette református kollégiumi tanárok vegyes kara előadása növelte a rendezvény színvonalát, rangját. Legvégül megkoszorúzták a két Bolyai sírját a református temetőkertben. /Vajda György: A Bolyai-év záróünnepélye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./2003. január 13.Az utóbbi hónapokban Marosvásárhelyen felélénkült a magyarországi mintára alakult polgári körök élete. A Tőkés András pedagógus által vezetett egyik polgári kör mozgalommá nőtte ki magát, és felhívással fordult a város magyarságához: vállaljon aktívabban részt az őt érintő társadalmi-politikai életben. A mozgalom jan. 25-én tartja hivatalos alakuló ülését Kiskenden. Tőkés rájött arra, hogy több, apró, kis körre van szükség. Jobb, ha a városban van három, négy vagy tíz kisebb, dolgozni vágyó és tudó polgári kör, mint egy és nagy, amely lényegében mozgásképtelen" - véli Tőkés. Ritkulnak a város- és faluközösségek, a szakmai és kulturális közösségek és a baráti társaságok. Gyengülnek a nemzeti intézmények. "A konkrét lépésre Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök őszi, marosvásárhelyi látogatása után szántuk el magunkat. Közismert, hogy olyan személyiségek, mint Illyés Kinga színművész és Csató Béla főesperes törlése a kitüntetett személyiségek listájáról elégedetlenséget váltott ki a vásárhelyi értelmiségiek körében. Az már csak tetézte a dolgokat, hogy december elsején a Maros megyei magyarság választott képviselője, az RMDSZ elnöke elment koccintani a román pártok vezetőivel." - mondta Tőkés András. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára felajánlotta központi fekvésű ingatlanját a Polgári Mozgalom székházának; egy vállalkozócsoport elvállalta annak felújítását, a nyugdíjasok köre pedig a napi ügyeletet biztosítaná; egy másik kör az írott anyagok nyomtatását, újságkiadást vállalta. A Polgári Mozgalom politikai tevékenységét az RMDSZ keretében fejti ki. Tőkés szerint az RMDSZ vezetősége annyira elszakadt tagságától, hogy a polgári körök a maguk öt-hatszáz aktív tagjával képesek lennének átbillenteni az RMDSZ-en belüli erőviszonyokat.Az RMDSZ felsőbb vezetősége nem nézi jó szemmel a polgári kezdeményezést. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, a szervezet megyei elnöke nem tartja szükségesnek a polgári mozgalmat. Kerekes Károly képviselő viszont szükségesnek tartja a polgári köröket. Izsák Balázs, a Reform Tömörülés egyik meghatározó egyénisége kifogásolta, hogy a polgári mozgalmak az RMDSZ szárnya alatt vannak. Sokan tartanak az utóhatásoktól. Főként olyanok, akiknek felettesei RMDSZ-vezetők vagy a Markó-vonal elkötelezettjei. Dónáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes például csatlakozott a polgári körhöz, ezért az RMDSZ javaslatára Dónáthot egyik napról a másikra menesztették tisztségéből. Ovidiu Natea prefektus és Stefan Somesan főtanfelügyelő is meglepetését fejezte ki az RMDSZ hirtelen pálfordulása miatt. - Döbbenetes arányban csökkent a romániai magyar lakosság száma, megromlott egészséges szerkezete. E kettős folyamat a nemzeti fennmaradásunkat biztosító nagy- és kisközösségeinket, alapvető társadalmi intézményeinket kezdte ki, veszélyezteti nemzeti létünket - áll abban a felhívásban, amelyet a marosvásárhelyi Polgári Mozgalom létrehozói fogalmaztak meg, és amelyet eddig 78 személy írt alá. Köztük található a város egyik alpolgármestere, továbbá ismert lelkészek, tanárok, orvosprofesszorok, városi tanácsosok, képzőművészek, színészek, történészek, jogászok. /Szucher Ervin: Polgári körök alakulnak Erdélyben is. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./2003. szeptember 23.Szept. 21-én a Nyugati Jelen munkatársai találkoztak csermői olvasóikkal. Csermő lakosai hiányolják a magyar közösségi életet. Szeretnének magyar előadást is látni, hisz tíz év is eltelt, amióta, Illyés Kinga jóvoltából, utoljára zengett magyar szó a színpadon. Csermőn is rohamléptekkel fogyatkozik a magyarság. A faluban a 137 katolikus hívő közül körülbelül ötvenen látogatják rendszeresen a miséket, míg a reformátusoknál a helyzet rosszabb, lévén csupán 45 egyháztagjuk. Pedig az egyház mindent megtesz a közösség összefogásáért. Kondor Erzsébet tiszteletes asszony kéthetente fakultatív magyar oktatásban részesíti a gyermekeket. Sok szó esett egy csermői magyar tanácsos szükségességéről. Az idősek olcsó pénzért eladják földjüket, mert képtelenek a földet megművelni. /Irházi János: Csermői olvasóinkkal találkoztunk. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./2004. május 27.A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ művészeti estjeinek nyitóakkordja: a Tiberius vonósnégyes játéka. Most az előadóművészetről volt szó, meghívták a szakma egyik legkiválóbb ismerőjét, Illyés Kinga színművésznőt, előadóművészt. Illyés Kinga Csíky Boldizsárral beszélgetett. – Valami belső kényszer hajt most is, hogy ne hagyjam abba, vallotta Illyés Kinga. /Nagy Botond: Líradoboz a verskedvelőknek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./2004. július 29.Hosszantartó betegség után marosvásárhelyi otthonában elhunyt Illyés Kinga Széchenyi-díjas előadóművész /Bereck, 1940. dec. 10. – Marosvásárhely, 2004. júl. 28./, Marosvásárhely díszpolgára. Pályafutása meghatározó részében a marosvásárhelyi színházhoz kötődött, később tanított a Színművészeti Egyetemen is. Önálló estjeivel évtizedek óta járta Erdélyt, az anyaországot és a világ magyarságát. Számosan emlékeznek például Fagyöngy című önálló lemezére, Saint Exupery Kis hercegének előadására vagy az egy-két hónapja több helyütt bemutatott Márai San Gennaro vére vagy a Szent Erzsébet legendája estjeire. Néhány éve Kecskeméten jelent meg az erdélyi magyar költészet gyöngyszemeiből válogatott Útravaló című dupla CD-je és kazettája. Az egyetemes magyar előadóművészet egyik legnagyobb alakja volt, aki egész életét a magyar nyelv és kultúra ápolásának szentelte. Temetéséről később intézkednek. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./ Csaknem hatvannégy éves korában Marosvásárhelyen elhunyt Illyés Kinga színművésznő. Páratlan lelkierővel küzdött hosszú éveken át a kegyetlen betegséggel, mely végül legyőzte őt. Gazdag embernek tekinthetik magukat azok, akik rendelkeznek a szavalatait tartalmazó hanglemezekkel. /Máthé Éva: Csillag volt a színjátszás egén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./2005. augusztus 9.Bereck művelődési központjában Illyés Kinga halálának első évfordulóján a szentmisét követően emlékeztek arra a nagy művészre, aki 1940-ben itt, Gábor Áron szülőfalujában látta meg a napvilágot, és innen indult művészi pályafutása. Az emlékműsor keretében felidézték a néhai művész életútjának főbb állomásait. Balogh András, a művelődési központ igazgatója közölte, hogy a közeljövőben Illyés Kinga-emlékszobát fognak avatni, és egy majdani közművelődési egyesület is az ő nevét fogja viselni. /(Iochom): Illyés Kinga emlékére (Bereck). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./2005. október 29.,,Könyvek között talált otthonra életed, de végül is a játékban leltél igazi szellemi örömet, s krónikása lettél a színpadi játéknak, amely életre kelti az írott szót a rivaldafényben.” – búcsúztatta Horváth Andor Kacsir Máriát 2005. április 6-án Kolozsváron. 2000 nyarán távozott a Sepsiszentgyörgyön született és élt 41 éves Tóth J. Tamás színész. 2001 augusztusában Dorián Ilonát, a kolozsvári színház érdemes művészét kísérték a Házsongárdi temetőbe. December 17-én pedig az örökösen ,,lázban égő” sepsiszentgyörgyi Zsoldos Árpád színész költözött át a túlvilágra. 2002-ben Sepsiszentgyörgy színházának egykori két irodalmi titkára – dramaturgja – gyors egymásutánban távozott az élők birodalmából. Áprilisban Veress Dániel indult Gerzson fia után, júniusban Sombori Salamon Sándor tért meg a rétyi családi kriptába. Mester András színész is a 2002. év halottja Kolozsváron. Az év karácsonyán távozott Ács Alajos, a szatmári színház alapító, oszlopos tagja. Darvay Nagy Adrienne könyvet jelentetett meg utóbb róla Címszerepben Ács Alajos címmel. 2003-ban halt meg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházból Ferenczy István, a legendás Székely Színháznak is közkedvelt aktora. Ebben az évben távozott a fiatal, 42 éves szentgyörgyi pályatárs, Bocsárdi Angi Gabriella. Novemberben a 93 esztendős Ambrus Sándort a temesvári földbe, felesége és színpadi partnere, Hegyessy Magda mellé temették. 2004-ben Kolozsváron Nagy Dezsőt, Marosvásárhelyen Illyés Kingát veszítettük el. 2005 júniusában László Gerő, a kolozsvári Magyar Színház nyugdíjasan is közismert tagját, számtalan főszerep alakítója koporsóját kísérték pályatársai a Házsongárdba, írta emlékezésében Kudelász Ildikó. /Kudelász Ildikó: A színház volt az életük. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./2005. november 1.Mindenki hiányzik valakinek. Végső búcsút kellett venni többektől, köztük van Fülöp G. Dénes, a felejthetetlen marosvásárhelyi vártemplomi lelkipásztor, Kövesdi Kiss Ferenc, a Mezőség szórvány-magyarjainak fáradhatatlan istápolója, Illyés Kinga előadóművész, Izsák József irodalomtörténész, Ferenczy István, az erdélyi magyar színjátszás kiemelkedő alakja, Szabó György Pál, a mindenes EMKE-elnök és pedagógus, Imreh Ernő jogász, Sipos Lajos, Vásárhely házainak, hajdani nagyjainak szenvedélyes ismertetője, Ágoston Albert, a kollégium ügyét védelmező öregdiák... néhány név a hiányzók hosszú névsorából. Folytatni lehet a korábban eltávozottakkal, akik a kultúra különböző ágazataiban nagy betűkkel írták be nevüket Marosvásárhely újkori történelmének könyvébe: Molter Károly, Tompa Miklós, Kovács György, Bözödi György, Gagyi László, Csorba András, Erdős Irma, Gyarmaty István, Kabós Éva, Székely János, Tóth István, Oláh Tibor. /Nagy Pál: Akik hiányoznak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./2006. július 26.Ha megírnám a magam „szerelmes földrajzát”, annak csak Marosvásárhely lenne az oka és legfőbb éke, írta Tóth Tamás, a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület egykori titkára. A város számos kiemelkedő személyisége közül is az egyik legkiemelkedőbbre, Illyés Kingára emlékezett. Immár két éve állták körül ravatalát. Elég volt kiejteni a nevét, s telt ház fogadta egyszemélyes drámáit. Örömmel szervezték Illyés Kinga első CD-jének kiadását, melyben maga válogatott az erdélyi költészet gyöngyszemeiből. Csoóri Sándor a két CD-nyi „Útravaló”-hoz írt előszavában egy kicsi, törékeny, messiás madárnak nevezte Illyés Kingát, akinek érkezése máig emlékezetes eseménye, „szívtáji földrengése” életünknek. „Kevesen mondhatják el magukról – írta Csoóri -, hogy több vagyok, mint az életem. Illyés Kinga elmondhatja.” /Tóth Tamás, a Kecskemét- Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület egykori titkára: A messiás madár… Emlékezés Illyés Kingára. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./2006. október 4.Illyés Kinga barátai, hozzátartozói, színész- és tanártársai, egykori tanítványai gyűltek össze október 3-én Marosvásárhelyen, hogy emlékezzenek rá, aki elkápráztatta versmondásával kortársait. A 2004-ben elhunyt Széchenyi-díjas Illyés Kinga marosvásárhelyi színművész, előadóművész plakettjét a Pálffy-házban leplezték le, az intarziás emlékplakettet Csáky László képzőművész Erdélyi Lajos fotója alapján alkotta meg. Kovács Levente, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem tagozatvezetője méltatta Illyés Kinga művészetét. Tóth Miklós, a hollandiai Mikes Kelemen Kör elnöke levélben köszöntötte a résztvevőket. Felidézte Illyés Kinga pódiumműsorait: a Szilágyi Domokos versösszeállításokat, valamint A kis herceg és a San Gennaro vére című előadásokat. Ezeket nemcsak a Kárpát-medence magyarsága ismerhette meg: fellépett Nyugat-Európa nagyvárosaiban, Amerikától Ausztráliáig. /Marosvásárhelyi plakett Illyés Kinga emlékére. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./2006. december 11.A berecki művelődési központban bensőséges ünnepség keretében avatták fel az Illyés Kinga-emlékcsarnokot december 10-én, a pontosan ezen a napon hatvanhat évvel ezelőtt Bereckben született színművész emlékére. Az ünnepségen a helybeliek és Illyés Kinga közeli rokonai mellett dr. Béres András rektor és dr. Kovács Levente tanszékvezető egyetemi tanár személyében a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola is képviseltette magát. Felvételről Wass Albert Üzenet haza című, Illyés Kinga által szavalt verse, illetve Kányádi Sándor egyik megzenésített verse hangzott el. /Iochom István: Illyés Kinga-emlékcsarnokot avattak Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./2007. május 16.Csaknem 40 évvel ezelőtt a nyugati magyar értelmiség létrehozott egy civil szervezetet – Bázel központtal – Európai Protestáns Magyar Szabad Egyetem /EPMSZE/ néven. A 90-es évekig hallatlan jelentősége volt, hiszen rendszeresen könyveket jelentetett meg, konferenciákat tartott, melyekre főleg kelet-európai magyar írókat, költőket, művészeket hívott meg. Mintegy híd volt a keleti vasfüggöny és a nyugati világ között, amely lévén nem politikai, hanem inkább egyházi szervezet, aránylag könnyen végezte munkáját. Sütő Andrástól Kányádiig, Illyés Kingától Lohinszky Lorándig, vagy éppen festők, zenészek, az akkori világ kisebbségi értelmisége mind megfordult ezeken a szabadegyetemi rendezvényeken. 1990 után a helyzet megváltozott. A keleti kommunista államok összeomlásával, majd később az Európai Unió révén már nem volt szükség arra a szerepre. A 2000-es évek elején született meg az a határozat, hogy az anyaszervezet mentén országonként külön hozzanak létre helyi egyesületeket. Így született meg előbb az Erdélyi Kör, majd a Délvidéki, a Felvidéki és most van folyamatban a Kárpátaljai Szabad Egyetem bejegyzése civil szervezetként. Az Erdélyi Körnek kb. 60-70 tagja van, évente két alkalommal tartanak szabadegyetemi napokat, tavasszal és ősszel. Az idei szabadegyetemi napokat április 15–16–17-én tartották Nagyszebenben. Paul Philippi Nagyszebenből Erdély története – egy európai kísérlet? címmel értekezett, Kozma Zsolt Kolozsvárról Erdély a tolerancia földje? címmel fejtette ki véleményét, Maksay Ádám (Kolozsvár) Erdély építészeti öröksége az Európai Unióban címmel beszélt. /Demeter József lelkipásztor: Erdély az Európai Unióban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./2007. június 22.Nyolcadik alkalommal szervezik meg június 20–22-én Marosvásárhelyen a Katolikus Napokat. Gyertek, dicsérjük együtt című zenés dicsőítő estet tartottak, ahol fellépett többek közt a Cecília, Jubilate Deo és Remény együttes. Illyés Kinga Szent Erzsébet élete című előadást tekinthetik meg az érdeklődők a meggyesfalvi Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánián. /Antal Erika: Katolikus Napok Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./2007. december 8.Bereck nagyközség nevét azért is kell hangsúlyozni, mert nem szokásos, hogy községközpontok könyveket adjanak ki. Balogh András, a Berecki Művelődési Központ igazgatója komolyan veszi feladatát. Az egyik könyv afféle naptár, címe szerint Berecki Harangszó évkönyv, amelyben beszámolnak a község művelődési életének eseményeiről, visszatekintenek az élményekben, eseményekben gazdag 2007-es esztendőre, de olvasnivalót is adnak falusfeleiknek. A másik kiadvány egy nagy művésznőnek, Illyés Kingának állít emléket. Az Illyés Kinga-emlékkönyv messze túlmutat a művésznőt jogosan magáénak is érző Bereck határain. A szerkesztő, Balogh András megszólaltja benne a művésznő életének tanúit, másfelől összegyűjti a róla szóló igen gazdag irodalmat. Illyés Kinga a kezdetektől a verset választotta, ezért aztán az egész erdélyi költészet hálás lehet neki, s Lászlóffy Aladártól Szász Jánosig vagy Farkas Árpádig hálás is. /Bogdán László: Két könyv Bereckből. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./2008. január 12.1963-ban végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben az az évfolyam, mely először léphetett fel Marosvásárhelyen az újonnan épült Stúdió Színház színpadán. Ez az évfolyam mutatta be a színházavató előadást, Molière Tartuffe című vígjátékát, a címszerepben az osztályvezető professzorral, Kovács György népművésszel, párhuzamos szereposztásban az évfolyam egyik végzős hallgatójával, Visky Árpáddal. A két címszereplő már nincs az élők sorában. Kovács György eltávozott, immár 30 éve, a tanítványt, Visky Árpádot január 12-én, éppen 22 éve, kísérték utolsó útjára döbbent marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi kollégái, barátai, rokonai és sokat szenvedett családja. Visky Árpád személyében nemcsak egy nagy tehetségű művész távozott, aki az erdélyi magyar előadóművészet aranykorának kortársaival, Illyés Kingával, Nemes Leventével elindítójaként és egyik legkiemelkedőbb képviselőjeként írta be nevét a színháztörténetbe. Öntörvényű művész volt, aki lázadó-lázító lobogássá varázsolta a színpadon akár fiatal költőbarátainak, Farkas Árpádnak, Szőcs Kálmánnak, Magyari Lajosnak és másoknak a sorait, akár a klasszikusokét. Visky Árpád a nacionalista tömegtébolyba hajló kommunista diktatúrának és a Szekuritáténak egyik meg nem alkuvó mártírja. /Kovács Levente: In memoriam Visky Árpád. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./2008. augusztus 26.Az M2-n az Átjáró című műsor augusztus 27-i adásában az 1985-ben elhunyt Harag György színházi rendezőre emlékeznek. Az Átjáró vendége lesz Metz Katalin és Nánai István színikritikus, valamint a Román Televízió bukaresti magyar adásának köszönhetően archív felvételeket tekinthetnek meg az 1971-es marosvásárhelyi Özönvíz előtt, és az 1975-ös kolozsvári Egy lócsiszár virágvasárnapja című előadásból. Olyan színészekkel találkozhatnak a bejátszókban, mint Héjja Sándor, László Gerő, Vadász Zoltán, Lohinszky Loránd, Tanai Bella, Bács Ferenc és Illyés Kinga. 1975-ből fennmaradt Harag Györgyről egy portréfilm, amelyben a mester a marosvásárhelyi Az ember tragédiájának rendezése közben látható. /Harag György emlékműsor az M2-n. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./2009. október 10.Bogdán László bevallotta, sokáig nem olvasta Horváth István verseit, néhány, ötvenes évek eleji csasztuskája, s mindenekelőtt a román–magyar barátságot nemes pátosszal hirdető versezete, amelyben az elhíresült sor is szerepel, hogy ,,Add a kezed, Muntyán testvér!”, elvették a kedvét a Horváth István-poézis teljesebb megismerésétől. Azután a hetvenes évek elején Illyés Kinga átélt, nagy erejű előadásában hallgathatta a Tornyot raktam című korai versét. Bogdán László akkor vette a kezébe a Romániai Magyar Írók sorozatban megjelent összegyűjtött verseinek vaskos, 678 oldalas gyűjteményét. Hamar rájött, hogy Horváth Istvánt egyszerűen becsapták. Ő elhitte, hogy a nép tényleg hatalomra jutott, hogy mától másképpen lesz, hogy érvényesül az igazságosság. Miután rádöbbent, hogy a párt és a népi demokrácia nem éppen az irányban munkálkodik, melyet ő helyesnek vél, beszüntette harcos versei, proletkultos regényei írását, és visszatért gyökereihez, emlékeihez, a természethez, majd szülőfalujához, és öregkorában volt ereje megírni végső számvetését, fő művét, a Magyarózdi toronyalját. A Pallas-Akadémia Kiadónál napvilágot láttak Horváth István Tiszta vizek sodra címmel válogatott versei. /Bogdán László: Horváth István száz esztendeje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./2010. december 3.Tompa Miklós-centenáriumElőadásokban és más programpontokban gazdag, többnapos rendezvénysorozattal ünnepli névadójának 100. születésnapját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel közösen szervezett, december 17-én kezdődő ünnepségről, annak programpontjairól csütörtök délben tartottak sajtótájékoztatót a színház előcsarnokában. A számos jelenlevő közül elsőként Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár üdvözölte a megjelenteket, majd Kövesdy István művészeti vezető, ötletgazda vette át a szót, aki a közelgő rendezvénysorozatról beszélt, vázlatosan annak műsorát ismertette. – Igyekszünk méltóképpen ünnepelni névadónk századik születésnapját, minőségi eseménysorozattal emlékezni rá, az igen sokoldalú színházi emberre. A művészeti egyetemmel való együttműködésünk teljesen egyértelmű, az egykori Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola Tompa Miklós tevékenységének nyomát viseli. Ez alkalomból nem csak rá, hanem azon pályatársaira is emlékezni kívánunk, akik a magyar színház és színjátszás kiemelkedő egyéniségei voltak: a 100 éve született Kovács Györgyre, a 85 esztendeje született Harag Györgyre, de Csorba Andrásra, Illyés Kingára, Hunyadi Andrásra is. A programot eredetileg három napra terveztük, de úgy tűnik, kibővül. Számos vásárhelyi és vendégelőadást tekinthet meg a közönség, lesz konferencia, tárlatnyitó, vetítések sorozata. Ami a vendégjátékokat illeti, két társulatot hívtunk meg: a Kolozsvári Állami Magyar Színház Csehov Három nővérével, Tompa Gábornak – Tompa Miklós fiának – rendezésével érkezik Vásárhelyre, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A csoda című produkcióval, Bocsárdi László rendezésével. Ez utóbbit egyrészt az elmúlt évek legjobb Tamási-előadásának tartom, másrészt Tompa Miklós pályáját végigkísérte Tamási életműve, rendezőként szinte az összes színművét színpadra vitte. A Tompa Miklós Társulat több előadását is játssza: a rendezvénysorozat részeként újra láthatják Kiss Csaba A dög című lányregényét, a nemrég bemutatott Svejket, Hatházi András Világrengetők című művét (felolvasó-színházi keretek között), Székely János Caligula helytartója című drámáját, illetve Goldoni Legyezőjét. Ugyanakkor, a centenárium előestéjén a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Akadémiai Műhelye a hét végén bemutatandó, Guppi című komédiát is játssza. Az előadások mellett kiállításra is sor kerül a színház előcsarnokában: a Székely Színház Egyesület által felkért képzőművészeknek Tompa Miklósról és pályatársairól készített portréit mutatják be az egybegyűlteknek. E tárlat megnyitójával kezdődik a rendezvénysorozat, 17- én délelőtt, utána archív dokumentumokat vetítenek, illetve játszanak le a Kisteremben: interjúkból, beszélgetésekből, vallomásokból áll az anyag, amelynek egy részét a magyarországi Országos Színművészeti Intézet állította össze. A Bolyai téri b5 stúdióban egy további kiállítás is nyílik Képszínház címmel Barabás Zsolt fotóiból. Ezt követően vetítéssel összekötött beszélgetésre kerül sor az említett művészek egykori pálya- és munkatársaival, a moderátor szerepét Nánay István színikritikus vállalta el. A zárónapon a Nemzeti előcsarnokában pedig kerekasztal-beszélgetést szervezünk a marosvásárhelyi Nemzeti jelenéről és jövőjéről. A második napon színháztudományi konferencia veszi kezdetét a Pálffy Házban, erről Gáspárik Attila, az intézmény rektora mesélt: – A színház 1989 előtt címmel szervezünk szakmai konferenciát, amely bárki előtt nyitva áll, szabadon látogatható. Számos külföldi és hazai színházi szakember tart előadást az értekezés során, ugyanakkor felavatunk egy újabb emléktáblát is, ezúttal Tompa Miklós emléke előtt adózunk – mondta a rektor, aki megemlítette, hogy az egyetem Symbolon című folyóirata nemzetközi B+ minősítést kapott, ami az országban a legmagasabb, és jelzi azt is, hogy a lap anyaga ezentúl nemzetközi adatbázisokban is olvasható, majd a hamarosan esedékes bemutatóról, a Guppi című előadásról beszélt Harsányi Zsolt rendezővel egyetemben. A premierre hamarosan visszatérünk. Nagy Botond, Népújság (Marosvásárhely) 2011. február 5.Berecki HarangszóA napokban megjelent a Balogh András által szerkesztett Berecki Harangszó független közművelődési és közéleti havilap tizenharmadik évfolyamának 145., idei első száma. A havilap állandó rovataiban elsősorban a helyi értékekről és eseményekről tájékoztat, egyben a helyi és egyetemes magyar kultúra megőrzésére és megismertetésére is vállalkozik. A friss számban Balogh András főszerkesztő köszönti az olvasókat az új esztendő elején, Ferentzi László a Magyar Kultúra Napjára a Himnuszról ír. A római katolikus templom felszentelésének 200. évfordulójáról, a berecki kulturális napokról szóló, Illyés Kinga színművész emlékét idéző írás is helyet kapott a januári számban.(Iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-30 | 31-43
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
